Az az ügyfél (természetes személy vagy szervezet), aki/amely hitel/kölcsönszerződést köt a bankkal, vállalva a felvenni szándékozott hitel/ kölcsön visszafizetését.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

olyan pénzügyi helyzet, amikor az adós gazdasági szereplő folyó jövedelme kisebb, mint az adósságszolgálat

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Több hitel „összevonása”, kiváltásuk egyetlen hitellel, egyetlen hitelszerződésben meghatározott törlesztési feltételekkel.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Lakossági ügyfeleknek nyújtott hitelek/kölcsönök esetében leggyakrabban alkalmazott törlesztési módszer, ahol az adós egy kamatperióduson belül azonos összegű törlesztőrészleteket fizet, folyamatosan csökkenő kamat-, illetve folyamatosan növekvő tőketartalommal.

Minden törlesztéskor megfizetésre kerül a legutóbbi törlesztés óta keletkezett/megszolgált kamatösszeg, illetve ha van, akkor az időarányosan esedékes kezelési költség is, a törlesztőrészletből fennmaradó részösszeg csökkenti a tőketartozást. A csökkenő tőketartozás következtében egyre kisebb kamatösszeg keletkezik két egymást követő törlesztési dátum között, így az állandó törlesztőrészletből egyre több jut a tőke törlesztésére. Ebből következik, hogy folyamatosan csökken a törlesztőrészleten belüli kamattartalom és növekszik a tőketartalom, illetve az, hogy a futamidő elején még lassan, később viszont fokozatosan egyre gyorsabban fogy a tőketartozás.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Általában rövid, átmeneti időszakra nyújtott olyan hitel, amely egy meghatározott cél eléréséhez (pl. lakásvásárlás) igénybe venni tervezett hitel nyújtásáig biztosít finanszírozást.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Az igénybe vett hitel törlesztésére vonatkozó egy vagy több feltétel (általában a futamidő és ezzel a törlesztőrészlet összege) megváltoztatása a bank és az adós megállapodásával.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

pénz nélküli csere; közvetlen árucserén alapuló kereskedelem

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

pénzáramlás, amelyet egy gazdasági esemény vált ki, és amely az adott gazdasági esemény értékelésének az alapja

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

A kölcsön törlesztésének sajátos esete, amikor az adós az esedékes törlesztőrészleten felül, további összeget kíván visszafizetni a hitelezőnek

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Követelésvásárlás: a faktor azonnali fizetés mellett megvásárolja az eladónak a vevővel szemben fennálló, később esedékes követelését. Így az eladó kölcsön felvétele nélkül korábban jut pénzhez annál, mint hogy a vevője köteles lenne neki fizetni. Általában olyan, likviditási gondokkal küszködő KKV-k adják így el a számlaköveteléseiket, amelyek a banktól nehezen vagy egyáltalán nem kapnának hitelt. A követelést megvásárló faktor nem az eladó, hanem a vevő fizetőképességét vizsgálja.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Közép- és hosszú lejáratú, nagy összegű, többnyire beruházási javak szállításából és/vagy beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó követelés megvásárlása – a lejáratot jóval megelőzően, visszkereset nélkül, azaz az összes kockázat átvállalása mellett.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

A bank nem nyilvános, általában komplex eljárása, amelynek során a jogszabály és a hitelező által meghatározott szempontok alapján vizsgálja a hitelt igénylő hitelképességét (pl. jövedelmi és vagyoni viszonyait, fizetési fegyelmét, az eladósodottság mértékét, a felajánlott biztosítékok értékét) és dönt a hitelnyújtásról.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Jellemzően a vállalati ügyfél külön megbízása, illetve hozzájárulása alapján – az abban foglalt feltételekkel – a bank a rendelkezésére bocsátott számadatok és egyéb információk felhasználásával elvégzi az ügyfél hitelképesség-vizsgálatát. A vizsgálat eredményét írásba foglalja és arról tájékoztatás ad. Kifejezett kérésre a vizsgálat eredményéről a bank igazolást állít ki, kikötve, hogy a bank rendelkezésére bocsátott adatok hitelességéért a bank nem vállal felelősséget.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

gazdasági előny nyújtása pénzért vagy más juttatásért, amelynek közpénzek elköltése esetén különösen nagy a kockázata

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

előre meghatározott lejáratra szóló gazdasági szerződés, amely az egyik félnek vételi vagy eladási jogot biztosít valamely mögöttes termékre, míg a másik fél számára kötelezettségvállalást jelent

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

ügyfél azonosítására szolgáló számkód (Personal Identification Number)

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

A valós idejű bruttó elszámolás (Real Time Gross Settlement - RTGS) lényege, hogy a kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól, a könyvelés tételenként, folyamatosan és valós időben zajlik. A bruttó rendszerek általában jegybanki számlavezetési szolgáltatásra épülnek.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Az EU-tagországok RTGS-rendszereinek összekapcsolásával létrehozott fizetési rendszer, amely a tagországok közötti euró fizetéseket bonyolítja le.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Az Egyesült Államokban kifejlődött kötvénytípus, amely a kötvénytulajdonos törvényi adófizetési kötelezettségének megkerülését szolgálta. Lényege: nem tényleges kamatot (azaz adóköteles jövedelmet) realizált a tulajdonos, hanem a kuponok adott időpontbeli értékesítéséért kaptak meghatározott pénzösszeget, ami végül is maga a kamat volt.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

a mezőgazdasági függő termelés (amikor az aratás, szüret még nem történt meg) bevételeinek megelőlegezéséhez (spekulációs célra) nyújtott kölcsön, amely lehetőséget ad a terményárak ingadozásának kiszűrésére

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5