BAABA
A hazai bankrendszer

Marci
» Cikkek » Bank

    A hazai bankrendszer
   
| 4824 | 2015-08-30 | Marci | Hozzászólások (0)
    the hungarian banking system
    das ungarisches Banksystem

 

1. Kinek van, kinek nincs? - pénzügyi közvetítők a gazdaságban

Gábornak jelenleg van fölösleges pénze. Ideiglenesen le tud róla mondani egy jövőbeni nagyobb pénzösszeg, egy tervezett nagyobb vásárlás reményében. Kálmánnak azonban sürgősen pénzre van szüksége egy azonnali beruházáshoz, vásárláshoz (például a múltkori szélvihar leszedett jó néhány cserepet, ezeket szeretné pótolni, mielőtt beázik a háza a következő zápor alkalmával). Ha tudna Gáborról, biztosan kölcsönkérne tőle. Amennyiben pedig Gábor bízna Kálmánban, nyilván kölcsönadna neki.

 

Ebben az összefüggésben a megtakarítás elhalasztott fogyasztás, el nem költött jövedelem. A felvett hitel (kölcsön) pedig előrehozott fogyasztás.

 

megtakarítók, mint pl. Gábor, a pénzpiac kínálati oldalán helyezkednek el. A forrásigénylők viszont, akár fogyasztási, akár beruházási szempontból van szükségük rá, a pénzpiac keresleti oldalán helyezkednek el, így Kálmán is ide tartozik. Gábornak és Kálmánnak is Katira van szüksége, amennyiben Kati egy pénzügyi közvetítő, aki segít nekik pénzügyi terveiket megvalósítani.

 

 

Szintén létfontosságú a vállalkozásoknak is, hogy gazdasági céljaik (pl. beruházás, modernizálás, befektetés) megvalósításához megfelelő mennyiségű pénz (tőke) álljon rendelkezésükre. A gazdaságban a megtakarításokkal rendelkező magánszemélyeknek vagy vállalkozóknak, valamint a beruházásaihoz forrást kereső cégeknek/államnak is szükségük van közvetítőkre, hogy a pénzkereslet és a pénzkínálat találkozzon. Ezt a közvetítői igényt töltik be a bankok és egyéb pénzügyi intézmények.

Közvetlen és közvetett forrásközvetítés

 

A pénzügyi közvetítőktől azt várják a gazdaság szereplői, hogy gyorsítsák a kereslet és kínálat egymásra találását és csökkentsék a kockázatot, növeljék a biztonságot. Mégis alapvető különbség van a közvetítés két alaptípusa között. Amikor egy vállalati kötvénymegvásárlásával válunk hitelezőivé egy vállalatnak, közvetlenül döntünk és kockáztatunk. Ezzel szemben, ha betétünkből egy bank hitelt nyújt ugyanennek a cégnek, akkor a kockázatot a bank vállalja. Ez esetben tehát a bank közvetve, saját döntésén és kockázatán keresztül közvetített. A közvetett forrásközvetítést láthatjuk a kereskedelmi bankokon kívül a befektetési társaságok, nyugdíjalapok, biztosítók, esetében is. (Ez utóbbiakról a IV/18., V/27. és a V/28. fejezetben olvashatsz részletesen.)

 

A pénzügyi közvetítőrendszer fontos és független szereplője a PSZÁF. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, ahogy az elnevezése is mutatja, valamennyi pénzügyi szervezet (közvetítők, bank, tőzsde stb.) törvényes működését ellenőrzi, a pénzpiac stabilitását, szolgáltatásainak fejlődést szolgálja. Feltárja és elemzi a pénzügyi szektor működését veszélyeztető kockázatokat, részt vesz a kockázat csökkentésében.Szolgáltatásaival védi a fogyasztók érdekeit, segíti pénzügyi tudatosságukat, erősíti a pénzpiacok iránti bizalmat, nemzetközi pénzügyi fórumokon képviseli a magyar érdekeket.

 

2. A bankrendszer két alaptípusa

Egy ország bankjainak és azok tevékenységének összességét bankrendszernek nevezzük, melynek irányítója és központi szereplője a jegybank. A bankrendszerek felépítése azonban többek közt történelmi és politikai okokból nem egyforma, a két alapformát tekintve megkülönböztetünk egyszintű és kétszintű bankrendszert. A különbség lényege, hogy amíg az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal, tehát vezeti számláikat és hitelt folyósít számukra, addig a kétszintű bankrendszerben a központi bank az ügyfelekkel közvetve, a kereskedelmi bankokon keresztül áll kapcsolatban. A bankrendszer második szintjén álló bankok foglalkoznak közvetlenül a gazdaság szereplőinek kiszolgálásával, ezért nevezzük őket kereskedelmi (üzleti) bankoknak. Míg a kereskedelmi bankok profitorientált pénzügyi intézmények, addig a jegybank nem nyereség orientált (non-profit) működését más szempontok vezérlik.

Az egyszintű bankrendszer modellje

 

A kétszintű bankrendszer modellje

Az egyszintű bankrendszer tipikus példái a szocialista országokban alakultak ki, ahol a központi tervgazdasági rendszert ez a nagyon centralizált, egy helyen ellenőrizhető, irányítható modell szolgálta ki. A vállalatok a jegybanknál vezették az egyetlen számlájukat, ezáltal egyetlen bankban nyomon követhető volt minden pénzmozgás. A jegybank döntött ahitel odaítéléséről, és ellenőrizhette a pénz felhasználását.

 

A második világháborút követően Magyarországon is egyszintű bankrendszer működött 1947 decembere és 1987 januárja között, ami azonban nem azt jelentette, hogy csak egyetlen bank, a jegybank, más néven központi bank (Magyar Nemzeti Bank) működött volna. A lakosság pénzügyeit az Országos Takarékpénztár (OTP), a külkereskedelmi forgalmat a Külkereskedelmi Bank, a beruházási hiteleket az Állami Fejlesztési Bank bonyolította le az MNB ellenőrzése, felügyelete mellett. A kétszintű bankrendszer 1987-es visszaállítását követően a központi bank kizárólag az üzleti bankokkal állhat kapcsolatban, a vállalatok és a lakosság számára kereskedelmi banki tevékenységet nem folytathat.

 

Kétszintű bankrendszer működött korábban a fejlett piacgazdaságokban, és működik ma is a világ legtöbb országában, így Magyarországon is. Az első szinten tehát a jegybank vagy más néven központi bank áll, a második szinten pedig a kereskedelmi bankok helyezkednek el.

 

3. A jegybank feladatai

A jegybank legfontosabb feladata az állam gazdaságpolitikájának részét képező monetáris politika meghatározása és megvalósítása. A központi bankok – a monetáris politika eszköztárát felhasználva – törekednek a gazdaság stabil működésének elérésére és fenntartására.

 

monetáris politika kivitelezésén túlmenően a jegybankok egyéb alapfeladatokat is ellátnak. A jegybanki alapfeladatokat az alábbi ábra foglalja össze:

 

  • Monetáris politikával összefüggő jegybanki feladatok:

 

  • a „bankok bankjaként” vezeti a hitelintézetek pénzforgalmi számláit, ezen intézményekkel monetáris célú műveleteket végez (így pl. betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt, illetve szükség esetén nyíltpiaci műveleteket hajt végre, azaz értékpapírokat értékesít vagy vásárol);
  • meghatározza a monetáris célú műveletekhez (monetáris politikai eszközökhöz) kapcsolódó kamatlábak mértékét, melyek közül a legfontosabb a jegybanki alapkamat;
  • jegyzi és közzéteszi az adott ország törvényes fizetőeszközének külföldi pénznemekhez viszonyított árfolyamát.
  • Bankjegy- és érmekibocsátás (a törvényes fizetőeszköz kizárólagos kibocsátása)

A jegybank feladata, hogy a lakosságot és a gazdaságot megfelelő mennyiségű és minőségű, illetve címlet-összetételű készpénzzel lássa el.

 

  • Az ország deviza- és aranytartalékainak kezelése

Devizatartalék jegybanki tartásának több oka is lehet. Ilyen pl. a túlzott árfolyam-ingadozások csökkentése.

 

  • A fizetési forgalom zavartalanságának biztosítása

A gazdaság szereplőinek (lakosság, vállalat, állam, bankok stb.) pénzforgalma túlnyomórészt készpénz nélkül, bankszámlák közötti pénzmozgás útján bonyolódik. Amennyiben az érintett gazdasági szereplők számlái ugyanazon hitelintézetnél vannak, akkor a teljesítés az adott bankon belül történik. Ha az érintett számlák különböző hitelintézeteknél vannak vagy egyszerűen csak bankok egymás közötti (bankközi) ügyleteiről van szó, akkor a tranzakció átfut a bankközi fizetési és elszámolási rendszereken, így végső soron a kereskedelmi bankok jegybanknál vezetett számláin. Ezzel kapcsolatban a központi bankfeladata a fizetési és elszámolási rendszerek kialakítása, működésük felügyelete (azaz „felvigyázása”).

 

  • Statisztikai feladatok

A központi bank alapfeladatai ellátásához statisztikai célú adatokat / információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.

 

  • A pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása és erősítése

A központi bank a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és erősíti a pénzügyi stabilitást, valamint szükség esetén kezeli a pénzügyi rendszert érő sokkok hatását. Ennek részeként rendszeresen elemzi a makrogazdasági környezetet, a pénzügyi piacok, valamint a pénzügyi közvetítők működését, és feltárja a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető kockázatokat.

 

Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. Napjainkban a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB tevékenységének kereteit meghatározó jegybanktörvény az árstabilitást minden más cél fölé helyezi, megfogalmazva azt a széles körben elfogadott közgazdasági álláspontot, miszerint a monetáris politika elsődlegesen az árstabilitás biztosításával járul hozzá a gazdaság növekedéséhez.

 

A Magyar Nemzeti Bank feladatának ellátása érdekében független szervezetként működik. A függetlenség ugyanakkor nem jelent teljes önállóságot, hiszen egy az adófizetők pénzéből gazdálkodó közintézmény esetében elkerülhetetlen és elképzelhetetlen, hogy ne számoljon el vagyonának felhasználásáról. Ezért a jegybank elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlésnek. A jegybank élén az elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára hatéves időtartamra a köztársasági elnök nevez ki.

 

4. A kereskedelmi bankok fogalma és tevékenysége

A kereskedelmi, vagy másként üzleti bank a bankrendszer azon intézménye, amely betéteket gyűjt és pénzt kölcsönöz, valamint fizetéseket teljesít. Az elnevezés a bank és a gazdaság, kereskedelem szoros kapcsolatából következik, valamint kifejezi, hogy a bank is üzleti vállalkozás. A bankári tevékenység kockázattal jár, mivel a betét formában összegyűjtött idegen tőkét helyezi ki hitelbe. A biztonságos működést törvények és felügyeleti intézmények, hivatalok (MNB, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) biztosítják. A kereskedelmi bankok tevékenységével kapcsolatban általában megfogalmazható hármas követelmény: a biztonság, a likviditás és a jövedelmezőség.

 

A kereskedelmi bankok által végzett ügyleteket az alábbi módon csoportosítjuk:

 

Betétügyletek

 

Lényegük, hogy pótlólagos forrást biztosítanak a bank számára, ezzel egy időben a banknak tartozása keletkezik a pénztulajdonossal szemben.

Szokásos formái:

  • betétgyűjtés;
  • hitelfelvétel (jegybanktól, más kereskedelmi banktól);
  • saját értékpapír kibocsátása (pl.: jelzáloglevél, banki kötvény).

A betétek gyűjthetők a lakosságtól, gazdálkodó szervezetektől, önkormányzatoktól, költségvetési intézményektől (iskola), egyéb non-profit szervezettől, más banktól, külföldiektől. A betéti szerződésben meghatározzák a kamatozás módját, pénznemét (Ft, euró stb.), futamidejét stb.

 

Hitelügyletek

 

A hitelügyletek keretében a bank pénzt helyez ki más gazdasági szereplőhöz és ezáltal követelése keletkezik a hitel felvevőjével szemben.

Tipikus formái:

  • hitelnyújtás (vállalatok, önkormányzatok és lakosság számára);
  • betételhelyezés (más banknál, jegybanknál);
  • értékpapír vásárlás (vállalati, állami kötvényvásárlás).

Fizetési forgalom lebonyolítása

 

A kereskedelmi bankok közreműködnek a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások, a pénzforgalom lebonyolításában. Ilyen pénzforgalom, amikor egy vállalat kifizeti dolgozóinak a munkabért, az áramszolgáltatónak a számlát, vagy szállítójának a leszállított alkatrészek ellenértékét. A pénzforgalom lehet készpénzes és a készpénz nélküli (másképpen számlapénzforgalom). A készpénz nélküli pénzforgalom fontos feltétele, hogy az érintett ügyfelek számlát nyissanak a banknál és többek között megállapodjanak arról, hogy a számlatulajdonos hogyan rendelkezhet a pénze felett. Ezek a szerződések kiegészülhetnek betéti és hitel-megállapodással, bankkártya szerződéssel, valamint internet és/vagy telebankos megállapodással. A háztartások is pénzforgalmuk egyre nagyobb részét bonyolítják bankokon keresztül (részletesen lásd III./10.leckében). A fizetési forgalom lebonyolítását jutalékért, díjért végzik a bankok, amelyek bevételt jelentenek számukra.

Egyéb bankszolgáltatások

 

Az egyéb bankszolgáltatások köre egyre inkább növekvő, de közös jellemzőjük, hogy a banknak sem követelése, sem tartozása nem keletkezik. A bankok meghatározott díj ellenében végzik e tevékenységeket.

 

 

5. Sok hűhó, miért is? - A kereskedelmi bankok profitja

A kereskedelmi bankok, más néven üzleti bankok tevékenységüket kockázatot vállalva és profit reményében végzik.

 

kereskedelmi bankok profitja a gyűjtött források kihelyezéséből származó hitelek után kapott kamatbevételek, valamint a betétek után kifizetett kamatok és működési költségek különbségéből fakadt.

Emellett a bankok egyaránt végeznek pénzforgalmi szolgáltatásokat, értékpapír-műveleteket, valuta- és devizaműveleteket és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat. Ezekért különböző mértékű díjakat számítanak fel az ügyfeleknek, és ezek a díjak fokozatosan növekvő hányadot tesznek ki a bankok bevételein belül.

 

Mit jelent mindez a mindennapokban? Ma már a fizetést jellemzően az ember nem a kezébe kapja, hanem a munkáltató a bankszámlánkra utalja. Általában pénzbe kerül, ha felveszünk belőle a bankjegykiadó automatákon (ATM) keresztül, vagy a bankfiók pénztárában személyesen. Pénzbe kerül a gázszámla átutalása a gáz-szolgáltatónak, és a nagymama is fizet az átutalásért, ha unokája számlájára utal egy kis zsebpénz-kiegészítést.Bankszámlánkhoz, bankkártyánkhoz is kapcsolódik állandó havi, vagy éves díj. Ha hitelt veszünk fel, a hitelkamatokon túl rendelkezésre tartási jutalékot, kezelési költséget, és hitelfolyósítási díjat is kell fizetni. A hitelek dzsungelében segít eligazodni a ma már kötelezően jelzendő Teljes Hiteldíj Mutató (THM), amely az összes fizetendő költséget egy százalékos értékben kifejezett számban összesítve adja meg. Érdemes tehát ezekre figyelni, és összehasonlítani a különböző bankok szolgáltatásainak árait, mielőtt igénybe vesszük őket!

 

A bankok profitjának fő forrásait az alábbi ábra foglalja össze:

 

 

Az olvasottak alapján döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!

1. A pénzpiac kínálati oldalán a hiteligénylők találhatók. 
2. A pénzügyi közvetítők lehetővé teszik a pénzmegtakarítók és pénzigénylők hatékony egymásra találását. 
3. Amikor megtakarításodat bankba teszed, akkor közvetlenül forrást közvetítesz más gazdasági szereplőknek. 
4. A kétszintű bankrendszerben a jegybank a többi bankot maga alá rendeli, azok üzletileg nem önállóak. 
5. Magyarországon 1987-ben szűnt meg az egyszintű bankrendszer. 
6. Az MNB 1924-ben alakult meg. 
7. Az MNB elsődleges feladata, hogy annyi pénzt „teremtsen” a gazdasági szereplők számára, amennyit azok igényelnek. 
8. Az MNB döntéseket csak a mindenkori kormány hozzájárulásával hozhat. 
9. A kétszintű bankrendszerben a jegybank értékpapírok értékesítésével és eladásával is képes befolyásolni a kereskedelmi bankokat. 
10. A kereskedelmi bankok profitja a betéti és a hitelkamat különbségéből is adódik.

 

Forrás:

  http://penziskola.hu
  Címkék:  

Összes hozzászólás: 0
avatar

3.19., Kedd