A helyi önkormányzatok alrendszere

Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései képezik. Az önkormányzatok a központi költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, és saját bevételekkel is rendelkeznek. Működésüket önállóan alakítják ki és pénzeszközeikkel is önállóan rendelkeznek, természetesen a jogszabályok szabta keretek között. Tankönyvünk II. fejezetében részletesen áttekintettük az önkormányzatok feladat- és hatáskörét, melyet a helyi érdekű közügyek határoznak meg.

Az önkormányzatok önállóságának és működésnek alapvető feltétele, hogy a feladataik ellátásához szükséges vagyonnal rendelkezzenek. Az önkormányzatok vagyonának döntő forrása az állami tulajdon, így az önkormányzatok vagyonhoz juttatása az állami tulajdon átalakításának fontos mozzanata volt. A vagyon így olyan valódi tulajdonosokhoz került, akik a mindennapi életfeltételek biztosítását, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását a legcélszerűbben tudják biztosítani.
 

A helyi önkormányzatok költségvetése

Az önkormányzatok költségvetését helyi jogszabály keretében, önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Az önkormányzati költségvetés készítése többlépcsős folyamat. Elsőként az önkormányzat gazdasági programját kell elkészíteni. Ez a választási ciklusra szól, többéves stratégiai elemeket tartalmaz. Ezeket a stratégiai feladatokat - egyes költségvetési évekre lebontva - az adott évre szóló költségvetési koncepció rögzíti. A koncepcióban figyelembe kell venni a tárgyévi központi költségvetési irányelveket is. A költségvetési rendelet elfogadása a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.

A költségvetési rendelet összeállítása során célszerű először a bevételi oldalt megtervezni. Az önkormányzatok bevételei:

I. Központi költségvetési kapcsolatokból származó források:

Átengedett bevételek: az állam az előzőleg központosított bevételek meghatározott részét visszajuttatja az önkormányzatoknak.

Normatív állami hozzájárulás: népességszámhoz vagy feladatmutatókhoz kapcsolódóan kerül meghatározásra. A normatív állami hozzájárulás felhasználási kötöttség nélkül illeti meg az önkormányzatokat, saját döntési jogkörükbe tartozik, hogy milyen konkrét feladatra használják fel.

Központosított támogatások: az önkormányzatokat meghatározott feladatra, mutatószámok alapján illetik meg, és esetükben felhasználási kötöttség is érvényesül.

Címzett és céltámogatások: a helyi önkormányzatok nagy költségigényű, kiemelt fejlesztési és rekonstrukciós feladatainak megvalósításához, a saját erő kiegészítésére szolgálnak. Az állam meghatározza, hogy mely feladatok ellátását preferálja (iskolák, kórházak felújítása, szennyvízelvezetés és -tisztítás), ezeket a támogatásokat az önkormányzatok a fentiek megvalósítása során igényelhetik.

Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz: ez finanszírozza az önkormányzatok által biztosított egészségügyi ellátás működtetését.

Egyéb támogatások: területi kiegyenlítő és céljellegű decentralizált támogatás, önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatása.

II. Saját források:

Helyi adók: a jogszabályi keretek között (építményadó, telekadó, magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg

Intézményi bevételek (térítési díjak): az önkormányzat által alapított, felügyelete alá tartozó intézmények működési, ár- és díjbevétele, az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj.

Átvett pénzeszközök: az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy együttműködjenek más költségvetési szervekkel, gazdasági társaságokkal, és az ilyen együttműködések keretében működési vagy fejlesztési célra juttatott források tervezhetők pénzeszköz-átvételként.

Hitel: ha valamennyi bevételi lehetőség és kiadási szükséglet számbavétele után megállapítható, hogy akár a működési, akár a fejlesztési feladatok ellátásához további forrásokra van szükség, hitel felvételét kell tervezni.

A helyi adó az az adó, amelyet az önkormányzat a törvényben kapott felhatalmazás alapján, az illetékességi területen szedhet. Helyi adó megállapítása az önkormányzat feladata.

Célja:  -az önkormányzat önálló gazdasági feltételeinek megteremtése

                  -a helyi adóztatási jog gyakorlására lehetőséget teremt

      Jellemzői:-nem kötelező

                                 -keret jellegű (az adó mért. a felső határát a tv. hat. meg, a mértékét az önkormányzat)

Szabályai:-az önkormányzat csak a törvényben meghatározott adókat vezetheti be

                                  -csak az illetékességi területén szedhető

                                  -bevezetésébe és módosításában az önkormányzat dönt

                                  -az önkormányzat bevételét képzi

                                  -az adótöbbszörözés tilos

                                  -az adózó számára biztosítani kell a mentességeket és a kedvezményeket

                                 -a helyi adók mértéke és összege nem befolyásolja az önkorm részére megállapított                              támogatásokat

                                 -a beszedett adó felhasználásában az önkorm köteles a település lakosságát tájékoztatni

Alanyai:-magánszemély

                               -jogi személy

                               -jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet, társaság

                               -magánszemélyek jogi személyiség nélküli személyi egyesülése

Tárgya:-ingatlan, illetve ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jog

                              -munkaerő-foglalkoztatás

                              -nem állandó lakosként való tartózkodás

                              -meghatározott gazdasági tevékenység folytatása

Helyi adó fajtái:-vagyoni típusú

                                           - kommunális jellegű

                                           -tevékenység típusú

Helyi adó megfizetése:-magánszemélyeknél március 15., illetve szeptember 15.

                                         -vállalkozásoknál adóelőleg fizetési kötelezettségük van

Kötelező adómentesség:-társadalmi szervezetek

                                                       -egyház

                                                       -alapítvány

                                                       -köztestület

                                                       -közhasznú társaság

                                                       -költségvetési szervek

                                                       -önkéntes kölcsönös biztosítópénztár

                                                       -magánnyugdíj-pénztár

                                                       -viszonosság alapján külföldi szervezet

Vám

A vám fogalma:                                                                                                                               

·         a vám állami jogon szedett adó; a külkereskedelmi termékforgalomhoz kapcsolódik, jól elhatárolható szerepköre van:

·         a vám eszköze annak, hogy az állam által meghatározott gazdaságpolitikai eszközök megvalósuljanak, elsődlegesen a hazai termelés védelme, de ide tartozik a gazdaságfejlesztés, a fizetési mérleg védelme, kereskedelempolitikai célkitűzések; az elérendő hatás a vám funkciójának kifejeződése, melyek alapvetően a következők:

-         költségvetési bevételi forrás

-         belső közgazdasági szabályozás

-         külső kereskedelempolitikai funkció                                                                                                                                             

·         A vám többféleképpen csoportosítható, ám e csoportosítás alapvetően elméleti, ugyanis a vám a valóságos hatását csak hatékony piacgazdaságban képes kifejteni  

            - a forgalom iránya szerint:

                        -behozatali vám: a nemzetközi kereskedelemben a leginkább elterjedt        

                        -kiviteli vám: a WTO tiltja, célja szerint a belső piacvédelem eszköze, a gyakorlatban alig                          ismert

                        - tranzit vám: a tranzitforgalom korlátozását szolgálja, a WTO ezt is tiltja

      - a vámkiszabás alapja szerint:

      -értékvám: a behozott termék pénzben kifejezett értéke (vámérték) a kiszabás alapja, a fizetendő vámot a vámtarifa vámtételével kell számítani

      -mértékvám: a behozott termék valamely természetes mértékegységére megállapított állandó összeg a fizetendő vám

      -alternatív vám: az érték- és a mértékvám vagylagos alkalmazása, az állami bevétel szempontjából a legkedvezőbb

      - vegyes vám: az érték- és a mértékvám egyidejű alkalmazása, mely a mértékvám hátrányait igyekszik kiküszöbölni, alkalmazása bonyolult

            - kereskedelempolitikai célok szerint:                                                                                                           -preferenciális vám: valamely országból, országcsoportból származó termékek importjának                          elősegítése céljából a legnagyobb kedvezményes vámnál alacsonyabb szinten kerül                                     megállapításra

                        -a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazó vám: a GATT alapelvként határozza meg a                              legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a szerződő partnerek részére                       

                          - diszkriminatív vám: az átlagos vámszintnél magasabb, esetleg tiltó vámot jelent

 Illeték

Fogalma:

            •állam által önállóan megállapított bevételek

            •amiket közkiadások fedezésére fordítanak

            •összekapcsolva bizonyos állami szervek szolgáltatásaival; de ez nem értékarányos                                               pl:vagyonszerzési illeték

            •szükség esetén kényszer útján behajthatók

Kettősség:

            •alany lehet természetes és jogi személy

            •a kötelezettség előre vagy utólag fizetendő

            •felhasználása központi (bélyegben) vagy helyi (készpénzben) befizetve

Jellegzetességei:

            •az SZJA és illeték a leggyakoribb bevétel

            •az az állami bevétel amely a legszélesebb körben csatlakozik a polgári joghoz

            •annak -Pj- intézményeire épül; olyan bevétel, melyet az állam önállóan állapít meg a közkiadások             fedezésére fordítja és összekapcsolja bizonyos állami szervek szolgáltatásaival (ellenszolgáltatást   nyújt érte)

            •szükség esetén az állam kényszer útján szedi be

            •az illeték az szervek által nyújtott szolgáltatás ellenértéke, de azzal nem értékarányos

            •általánosan olyan bevétel, aminek van ellenszolgáltatása, kivéve a vagyonszerzési illetéknél

Az illetékek megállapítása és felhasználása kétféle lehet:

            •az illeték megosztott illeték, tehát felhasználhatja:

                        1.az állam

                        2.és az önkormányzat → hova kerül a kifizetett illeték

            •az illetékhivatalhoz

            •a készpénzben befizetett illetékek önkormányzati bevételként jelentkeznek

            •amit bélyegben vagy nem készpénzben (pl.: postai úton) fizetnek be, az állami bevétel lesz (ez                  technikai kérdés és nem tartalmi)

Jövedéki adó

A központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a jövedéki termékek adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében ill. abból a célból,hogy a jövedéki termékek piacán a versenysemlegesség érvényesülhessen,jövedéki adót kell fizetni.  

A jövedéki adó a fogyasztási típusú adók egyike.

A jövedéki adó személyi hatálya vonatkozik:

                        -előállítóra

                        -raktározóra

                        -tárolóra

                        -importálóra

                        -exportálóra

                        -forgalmazóra

                        -birtokolóra

Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és belföldre történő behozatala.

Jövedéki adós termékek:(vámhivatalhoz tartozik)

                        -alkohol (sör,bor,pálinka,köztes alkohol termékek)

                        -benzin (ásványolaj termékek:gázolaj,benzin)

                        -cigaretta (dohány termékek:cigaretta,szivar,szivarka,dohány)

 A jövedéki adófizetési kötelezettség keletkezése:

                        - előállítás

                        - behozatal

 Adófelfüggesztés a jövedéki adónál: fizetési halasztás, amíg az adóraktárban van.

 Adóraktár: technikailag elkülönített, ahol engedéllyel lehet termelni, vagy idehozni jövedéki terméket.

 A jövedéki adó alanyai: előállító, importáló.

 A jövedéki adó alapja: mennyiség.

 A jövedéki adó mértéke: lehet százalékos és tételes.

Környezetvédelmi termékdíj

A környezetvédelmi termékdíj célja:

            Az 1995-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíj legfontosabb célja, hogy a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg     károk megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen.

A környezetvédelmi termékdíj-köteles termékek és tevékenységek:

            Környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség az egyéb kőolajtermék, a gumiabroncs, a             hűtőközeg, a csomagolás, az akkumulátor, a reklámhordozó papír, valamint az elektromos és             elektronikai berendezés (ide értve a hűtőberendezéseket is) importja, belföldi forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása után keletkezik.

A Vám- és Pénzügyőrség feladatai:

            2008. január 1-től a Vám- és Pénzügyőrség látja el a környezetvédelmi termékdíj   bevallásával, kiszabásával, befizetésével, visszaigénylésével és ellenőrzésével kapcsolatos          adóhatósági feladatokat. A környezetvédelmi termékdíj törvény változása nyomán a Vám- és   Pénzügyőrség már nem csupán az importált, hanem a Magyarországon előállított, illetve az          Európai Közösség más tagállamából behozott termékdíj-köteles termékek tekintetében is         teljes körű jogosítványokat kap.

Jövedelmekhez kapcsolódó adók:

            -Szja :Személyi jövedelemadó a magánszemélyek, mezőgazdasági kistermelők és az egyéni                        vállalkozók fizetik az év során szerzett valamennyi jövedelmük után.

            -társasági adó a vállalkozások által az adott évben elért nyereség után fizetendő adó.

járulékok:

            -TB járulék 2009 jún.30-ig 29%---24%nyugdíjbiztosítási járulék ill.5%egbizt.járulék

                                2009 júl. 1-... 26%---24%nyugdíjbizt. járulék ill.2%egészségbizt. járulék

            -Nyugdíjjárulék 9,5%---ha magánnyugdíjtag akkor,---1,5%nyugdíjjár. ill.8%tagdíj

              Nyugdíjbiztosítási járulék: arra szolgál, hogy a munkaképes kor után is legyen a munkaváll.nak             jövedelme. A nyugdíjjárulékot sokáig kizárólag az állam szedte be, s ő fizette ki a nyugdíjakat is. Pár             éve azonban ún. vegyes rendszer van, azaz részben az államnak, részben a magnypénzt.nak kell fizetni a járulékot, s a nyugdíj is ebből a két forrásból fog érkezni. Mindez csak azokra vonatkozik,            akik átléptek az új rendszerbe,akár mert ettől nagyobb nyugdíjat remélnek, akár mert kötelező volt        számukra. Most már minden pályakezdő köteles magnypénztárat választani, tehát hosszútávon megszűnik a kizárólag állami finanszírozású rendszer.

            -Egészségbiztosítási járulék 6%---4%természetbeni ill.2%pénzbeli

              Egészségbiztosítási járulék: az állampolgárok ellátása betegségük, rokkantságuk esetén az állam             feladata, s ennek a fedezésére köteles mindenki munkajövedelmei után egészségbiztosítási járulékot             fizetni. A járulék egy része a munkaadót, a másik része a munkavállalót terheli. A biztosítottak a             következő szolgáltatásokra jogosultak:egészségügyi szolgáltatás, táppénz, terhességi–gyermekágyi             segély, baleseti ellátás.

              Biztosított: aki jogosult társadalombiztosítási ellátásra.

Munkáltatót terhelő bérjárulékok (költségként, bérjárulékként kerülnek elszámolásra)

      -társadalombiztosítási járulék

      -egészségügyi hozzájárulás (1950 ft/fő/hó)

      -munkaadói járulék (3%)

      -szakképzési hozzájárulás (1,5%)

Munkavállalót terhelő adók és járulékok (bruttó bérből kerül levonásra)

      -személyijövedelemadó-előleg (sávos)

      -társadalombiztosítási járulék
            egyéni nyugdíjjárulék 9,5% = 1,5% állami nyugdíjpénztárba, 8%     magánnyugdíjpénztárba
            egyéni egészségbiztosítási járulék 6% = 4% természetbeni, 2% pénzbeni

      -munkavállalói járulék (1,5%)