Áfa mentesség:         

-Tárgyi adómentesség

A tárgyi adómentesség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál lényegében annyit jelent, hogy bizonyos (a 2007. évi CXXVII. tv. 85. és 86. §-ában meghatározott) termékek és szolgáltatások értékesítése - a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel - mentesek az általános forgalmi adó alól.

-Alanyi adómentesség

Az jogosult alanyi adómentességet választani, akinek az összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megfizetett összeg (forintban kifejezett és éves szinten)

1. sem az előző naptári évben ténylegesen,
2. sem a jelenlegi évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen
3. nem haladja meg a felső értékhatárt, amely jelenleg 5 000 000 Forint.

A vállalkozó (vagy a vállalkozás vezetője) nyilvántartásba vételekor is választhatja a folyó évre is az alanyi adómentességet. Ekkor időarányosan kell az 5 000 000 forintot figyelembe venni.

Mit jelent az alanyi adómentesség?

• Az alanyi adómentességet választó adóalany általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, de beszerzéseihez kapcsolódóan felszámított adó adólevonására sem jogosult. Kizárólag olyan számlát állíthat ki, amelyben áfa-tartalom nem szerepel.
• Ha alanyi adómentességet igényeltünk az áfára vonatkozóan, onnantól az alanyi mentesség egészen odáig fennáll, amíg nem kérjük ennek megszüntetését, vagy át nem lépjük az ötmillió forintos bevételi korlátot.
• Az alanyi adómentesség arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik először, melynek összegével a vállalkozó túllépi az 5 millió forintos összeghatárt. (Ilyen esetben a megszűnést követő második adóév végéig az adóalanynak nincs lehetősége újra alanyi adómentességet kérni.)

Egyéb adómentességek : (85. paragrafus tartalmazza)

                  Tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes:

                        Postai szolgáltatás

                        Humán egészségügyi szolgáltatás

                        Oktatás

                        Szociális ellátás

                        Gyermek és ifjúságvédelem

                        Sportolással kapcsolatos szolgáltatás

                 Tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes:(86 paragrafus)

                        Biztosítás

                        Pénzintézeti szolgáltatás

                        Postai bélyegértékesítés

                        Szerencsejáték szervezés

                        Beépített ingatlan értékesítése: kivéve, ha a használatba vétel még nem történet meg,                    vagy megtörtént de két éven belül (új ingatlan)

                        Beépítetlen ingatlan értékesítése: kivétel telek

                        Ingatlan bérbeadása: - lakó ingatlan

                                         - egyéb ingatlan nem mentes

                                         - közlekedési eszköz parkolását biztosító ingatlan: garázs

                                         - nem mentes: széf. Ingatlannal tartósan összekötött gép,                 

      Berendezés, kereskedelmi szálláshely bérbeadása

Az ingatlan eladásra és bérbeadásra lehet választani az adókötelessé tételt. Ez a tevékenység 5 évig adóköteles.

Bérbeadás esetén adókötelezettséget szétválasztják: lakóingatlan és egyéb ingatlan.

Adómentes értékesítés a közösségen belüli értékesítés:

Két tagállambeli adóalany vesz részt benne:

Magyarország- közösségi adószámot feltüntetik,

Tagállam – közösségi adószáma van és ezt vásárláskor  megmondja

Számlán feltüntették a közösségi adószámokat.

90 napon belül elszállítja Magyarországról. Ha nem igazolja, nekem adót kell fizetni.

Adómentes export értékesítés:

Az értékesítést követő 3. hó utolsó napjáig a vámhatóság az adott terméket véglegesen kiléptette az unió területéről harmadik országba.

Olyan adómentes értékesítés, amelyre áfa levonási jogát nem gyakorolhatta:  szgk.

Számlára kötelező felírni a mentesség okát!

Mutassa be az adólevonási jog tartalmát és keletkezését.

Adólevonási jog tartalma:

• Az adólevonási jogot kizárólag az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorolhatja, aki nyilvántartását az egyszeres vagy kettős könyvvitel szabályai szerint végzi.
• Az adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Ilyen dokumentumnak minősül a számla, illetve az egyszerűsített számla. A számlára, illetve az egyszerűsített számlára a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
• Az adóalany az adó önadózással történő megállapítása, bevallása, megfizetése vagy visszaigénylése érdekében köteles megfelelően részletezett nyilvántartást vezetni, amely alkalmas a felszámított adómérték szerinti részletezésben az adófizetési kötelezettség, illetve adómentesség, a levonható és le nem vonható adó összegszerű meghatározására és kimutatására.
• Az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adó-megállapítási időszakban levonható előzetesen felszámított adó összegével.
• Az így meghatározott különbözet jelenti az elszámolandó adót.

            -Ha az elszámolandó adó előjele pozitív, az elszámolandó adót az adóalany köteles az     adóhatóságnak megfizetni.

            -Ha az elszámolandó adó előjele negatív, az összeget az adóalany:az elévülési időn belül             göngyölítetten a soron következő adó-megállapítási időszakban beszámíthatja úgy, mint a             fizetendő adót csökkentő tételt;

• meghatározott esetekben az adóbevallással egyidejűleg kérheti az adóhatóságtól az adó visszatérítését.

      1 millió –havi

      250 ezer – negyedéves

       50 ezer – éves

       megszűnés

• Az adóalany köteles a levonható és a le nem vonható, előzetesen felszámított adó összegét a nyilvántartásában tételesen elkülöníteni.
• Az adóalapot nem képező államháztartási támogatás adólevonásra nem jogosító bevételnek számít.

Az adólevonási jog keletkezése

• Adólevonási jog keletkezése
• Az adólevonási jog akkor keletkezik amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani.
• Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremtő ügyletben a termék értékesítőjére, szolgáltatás nyújtójára a 61. § alkalmazandó, az adólevonási jog az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet teljesítésekor keletkezik.
• Az adólevonási jog keletkezésének időpontja főszabályként az adófizetési kötelezettség keletkezéséhez, az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adó megállapításának időpontjához kötött. A főszabály alóli kivételként az egyszeres, a bevételi nyilvántartást vezető, vagy nyilvántartási kötelezettségének módosított teljesítési szemléletben eleget tévő adóalanytól történő vásárláskor - amennyiben az ellenértéket pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel térítik meg - az adólevonási jog nem az ellenérték megfizetésével azonos időpontban, hanem az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet teljesítésének időpontjában keletkezik.

61. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely)

            a) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a                   bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, vagy

            b) nyilvántartási kötelezettségének - a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási             és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály szerint - módosított teljesítési                     szemléletben tesz eleget,a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor                    állapíthatja meg.

120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet

            a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany -         ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;

            b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás         igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;

            c) termék importjához kapcsolódóan

                        c/a) maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett, illetőleg

                        c/b) maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított;

            d) előleg részeként megfizetett;

            e) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékértékesítéséhez kapcsolódóan          fizetendő adóként megállapított

Ismertesse az adólevonási jog korlátozásának eseteit!

Adólevonási jog korlátozása:

•    a motorbenzin, egyéb üzemanyag, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges;
• személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges termékek;
• a személygépkocsi,
• a 125 cm³-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár,
• a jacht,
• egyéb vízi közlekedési eszközt terhelő feltéve, hogy az sport-, vagy szórakozási cél elérésére alkalmas;
• a lakóingatlan;
• a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termék
• az élelmiszer
• az italt terhelő előzetesen felszámított adó.
• a személygépkocsi bérbevétele,
• a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás,
• a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatás,
•    a taxi-szolgáltatás,
•    a parkolási szolgáltatás,
• az úthasználati szolgáltatás,
•    a vendéglátóipari-szolgáltatás,
•    a szórakoztatási célú szolgáltatás,
•    a távbeszélő-szolgáltatás, a mobiltelefon-szolgáltatás, az Internet-protokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatás felszámított adó összegének 30 százaléka. Kivéve, ha a számla értékének legalább a 30%-át  továbbszámlázta

Ismertesse az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásának szükségességét!

Az előzetesen felszámított adó megosztása:

-az adóalany köteles a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét nyilvántartásában elkülönítetten kimutatni.

-adóalanyiságot eredményező és adóalanyiságot nem eredményez gazdasági tevékenységhez egyaránt használt termék, szolgáltatás beszerzése esetén, ha az adó maradéktalanul nem különíthető el, levonási hányadot kell megállapítani a tényleges használatot leginkább tükröző természetes mértékegység alapján

-ha adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenység estén és az előzetesen   felszámított adó maradéktalanul nem különíthető el az el nem különített adó összegét az    arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre.

       adólevonásra jogosító bevétel

Ha a vállalkozás adóköteles és adómentes értékesítést egyaránt végez, és a beszerzéskor nem lehetséges, vagy nagyon költséges az adó tételes kigyűjtése. Ebben az esetben alkalmazható az arányosítással történő adómegosztás.

A megosztást az alábbi számítás segítségével végezhetjük el:

 L= A*LH                                        L = arányosításba bevont előzetes adóból levonható rész

                                                         N = nem levonható rész

N= A – L    A = az arányosításba bevont adó összege

                                                         LH = levonási hányad

Levonási hányad számítása:

Adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás (+az előleget is) adó nélküli összege

Adólevonásra jogosult és nem jogosult termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összes ellenértéke

• A mutatót kéttizedes pontossággal kell meghatározni.
• A számláló vagy nevező értékét növeli a termékértékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó költségvetési és egyéb támogatás.

Az adóalany választhatja:

– a végleges megosztást: a levonási hányadot a tárgyévi göngyölített adatok alapján számítja;

– az ideiglenes megosztás: az évközi bevallási időszakokban a tárgyévet megelőző évre számított         

   levonási hányadot alkalmazza, és 12 hónap múlva a tárgyévre ténylegesen kiszámított levonási           hányad alapján számított végleges és az ideiglenes megosztás különbözetét pótlólag bevallja.

Ismertesse az adóbevallásra és az adó megfizetésére, illetve visszaigénylésére vonatkozó szabályokat.

Áfa bevallás szabálya:

• Negyedévente  kell az elszámolt áfát bevallani főszabályként, és ha kezdő vállalkozó.
•  Ha az év elejétől/kezdéstől göngyölítve az elszámolt áfa egyenlege pozitív és legalább 1 millió Ft, akkor havonta kell bevallani.
• Nem kezdőként  : megelőző 2. év elszámolt áfáinak egyenlege dönti el, hogy milyen gyakran kell az elszámolást elvégezni. Ha az egyenleg legalább 1 millió Ft: havi elszámolás. Ha az egyenleg 1 milliónál kevesebb, de 250 ezernél nagyobb, akkor negyedévente. Ha kevesebb 250 ezernél, akkor évente.
• Havi  bevallást készítő végig havi marad abban az évben.
• Évesként kezdte: negyedévesre kell átállni, ha  tárgyévben az év elejétől összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete előjeltől függetlenül a 250 ezer Ft-ot elérte.
• Évesről havira kell átállni, ha  a különbözet pozitív és elérte az 1 millió Ft-ot.
• Ha nem kettős könyvvitelt vezetek és a vevő nem fizetett, a teljesítéstől 45 napig nem kell áfát figyelembe venni (teljesítési halasztásom van). Akkor kell bevallani, ha a 45 letelt.

Adó megfizetésének szabálya:

• Az adót önadózással megállapító adófizetésre kötelezett a megállapított adóról az Art. szerint bevallást tesz az állami adóhatóságnak.
• (1) Abban az esetben, ha a bevallott adó megfizetési kötelezettséget eredményez, az adófizetésre kötelezett az adót legkésőbb az Art.-ban meghatározott esedékességig fizeti meg az állami adóhatóságnak.
• (2) A határozattal megállapított adót az adófizetésre kötelezett legkésőbb a határozatba foglalt esedékességig fizeti meg.

ÁFA visszaigénylés 

• A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó-megállapítási időszakban megállapított fizetendő adó összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adó-megállapítási időszakban keletkezett levonható adó összegével. Ezt a különbözetet szoktuk elszámolandó adónak nevezni, melynek előjele lehet pozitív vagy negatív egy adott időszakban.
• A negatív előjelű különbözet összege, (negatív elszámolandó adó,) - csökkentve a ki nem fizetett számlák előzetesen felszámított adójával,  visszaigényelhető, ha

                        - azt az adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi a bevallásában, valamint

                        - a negatív elszámolandó adó abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja

• Január 1-től a visszaigényelhető (negatív előjelű különbözet) adó mértéke a meghatározó. Aki havi bevalló annak 1 millió forint, negyedéveseknek 250.000,- Ft, míg éves bevallóknak 50.000,- forint a küszöb.
• Természetesen továbbra is csak a pénzügyileg rendezett számlák után lehet az áfát visszaigényelni.

A törvény értelmében tehát a visszaigénylés kérelemre történhet. A visszaigénylési jog megnyílása pedig az egyes adó-megállapítási időszakokban realizált negatív adókülönbözetnek - az adóalanyok bevallás-gyakorisága alapján differenciált módon meghatározott - nagyságától függ.