BAABA

Marci
» Cikkek » -Tételsor- » Tételsor1

    1. Tétel
   
| 1398 | 2015-05-10 | Marci | Hozzászólások (0)

 

Gazdaságpolitika

A gazdasági célok kijelölését, célok eléréséhez szükséges eszközök,módszerek és intézkedések összességét jelenti. Az általános politika egyik eleme, ezért az elérendő célokat az állam irányozza elő. Megvalósítása az állami vezetés feladata.

Céljai:

  • a gazdaság működőképességének biztosítása,
  • a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítése
  • a társadalmi jólét kielégítése.

Részterületei:

  • pénzügypolitika
  • foglalkoztatáspolitika
  • jövedelempolitika
  • életszínvonal politika
  • külgazdasági politika
  • agrár politika
  • szociális politika

Pénzügypolitika

Olyan felső szintű döntések, intézkedések összessége, amelyek meghatározzák a pénzmozgások és pénzkapcsolatok szabályozásának céljait és eszközeit.

Feladata: a megtermelt és felhasználható javak kínálata és a piacon jelentkező vásárlóerő egyensúlyának megteremtése.

Céljai:

  • a gazdasági növekedés elősegítése
  • az infláció mérséklése
  • a gazdasági szerkezet átalakítása
  • a piaci verseny kibontakoztatása
  • a szociális védőháló kialakítása
  • az ország fizetőképességének biztosítása
  • a külgazdaság egyensúlyának kialakítása, fenntartása
  • a belső pénzügyi egyensúly megteremtése és biztosítása
  • a pénzmennyiség szabályozásával meghatározott folyamatok elérése
  • a költségvetés bevételeinek és kiadásainak szabályozása, ezzel egyensúly vagy hiány-, ill. többletszintjének meghatározása

Részterületei:

  • Monetáris politika: a pénz-,és a tőkepiacon, a pénz és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtése, a gazdaság stabilitásának megőrzése
  • Költségvetési (fiskális) politika:az állam pénzügyi terve. Évente megtervezik az állam bevételeit és kiadásait. A bevételek nagyobb része a lakosság és a vállalkozások által befizetett adókból származik. A kiadások lehetnek kormányzati,védelmi,kulturális és gazdálkodó szervezetek támogatása.
  • Devizapolitika:a nemzetközi fizetésekkel kapcsolatos politika.

A monetáris politika olyan gazdaságpolitikai tevékenység,melynek során az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A monetáris politikát általában meghatározott,az inflációra, a gazdasági növekedésre vagy a foglalkoztatásra vonatkozó gazdaságpolitikai célok megvalósítására használják.

A monetáris politika megvalósulásának legfontosabb eszközei:

1.Refinanszírozás:

  • A refinanszírozási hitelek nagyságának és feltételeinek szabályozásával a központi bank befolyásolni tudja a hitelintézetek műveleteit.
  • Refinanszírozási hitel a jegybank által a hitelintézetek számára nyújtott hitel.
  • A refinanszírozási hitel mennyiségének szabályozásával az MNB képes a bankrendszer likviditását befolyásolni.(keretszűkítés, keret emelés)
  • A hitelszűkítési politikát restriktív monetáris politikának, a hitelbővítést expanzív monetáris politikának nevezzük.
  • A refinanszírozási hitelkeretek két részből állnak:
  • folyószámlahitel:a bank alapvető tevékenységének likviditását biztosítja
  • likviditási hitel:a szezonális ingadozások által okozott likviditási szükségletek kielégítésére szolgál
  • A hitelek nagyságát a bankok alaptőkéjéhez viszonyítva határozzák meg.
  • Refinanszírozási műveletnek tekinthető,ha a jegybank devizaswap vagy devizabetétcsere során szabályozza a bankok likviditását.

2.Kamatláb-politika

  • A jegybanki kamatpolitika a viszontleszámítolási kamatláb változtatását foglalja magában
  • A viszontleszámítolási kamatláb az a kamatláb, amelyet a központi bank számít fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után.
  • Ha a jegybank emeli a viszontleszámítolási kamatlábat,akkor megnő a kereskedelmi bankok refinanszírozási kamatköltsége. Ez esetben a kereskedelmi bankok arra kényszerülnek,hogy megemeljék az ügyfeleiknek nyújtott hitelek kamatlábait.
  • A kamatláb emelkedése  a hiteladósok hitelkeresletének csökkenését, ill. a forgalomban lévő pénztömeg csökkenését eredményezi.
  • Ha csökken a kamatláb,akkor az a hitel és a pénzmennyiség növekedését jelenti.
  • Viszontleszámítolási kamatláb = Refinanszírozási kamatláb

3.Nyílt piaci műveletek rendszere

  • Nyílt piaci műveletek keretében a központi bank értékpapírokat,állampapírokat forgalmaz, azzal a céllal,hogy a forgalomban lévő pénztömeget és hitelállományt szabályozza.
  • Ha a központi bank értékpapírt vásárol,akkor a kereskedelmi bankok számláján történő jóváírással fizet. Ez a művelet jegybankpénzt hoz létre, ezzel növeli a kereskedelmi bankok likviditását,így a forgalomban lévő pénzmennyiség is nőni fog.
  • Ha a jegybank értékpapírokat ad el,akkor a vételárral a kereskedelmi bankok számláját terheli,ennek következtében a forgalomban lévő pénztömeg csökkenni fog.

4.A kötelező tartalékráta rendszere

  • A likviditási rátákból fejlődött ki
  • A kötelező tartalékráta a kereskedelmi bankok tartalékának,azaz a jegybank pénzállományának és a kereskedelmi bankok betéteinek arányát írja elő.

                                                    Kötelező ráta = jegybankpénz

betétállomány

  • Jegybankképes aktívának nevezzük azokat a kereskedelmi banki eszközöket (pl. értékpapírok) ,melyek viszonylag gyorsan és könnyen jegybankpénzzé tehetők.
  • Ha a központi bank emeli a tartalékrátát,akkor arra készteti a kereskedelmi bankokat,hogy csökkentsék betéteik növekedési ütemét,azaz kevesebb pénztermelő hitelt folyósít. Ennek következtében a pénzmultipikátor csökken.

            pénzmultipikátor = az újonnan keletkezett kereskedelmi banki pénzmennyiség

a jegybankpénz mennyisége

  • Ha a központi bank csökkenti a kötelező tartalékrátát,akkor a kereskedelmi bankok több pénztermelő hitelt folyósítanak,így s pénzmultipikátor nő.
  • A hitelintézet köteles a következő tartalékra vonatkozó előírásoknak naponta megfelelni.

5.Napi likviditási tartalék

  • E követelmény szerint a bankok likvid eszközökben kötelesek tartani egy meghatározott,a korrigált mérlegfőösszegük 5 % -ának megfelelő összeget.
  • E likviditási tartalék csak jegybanki pénzből, jegybankpénzre korlátlanul átváltható likvid eszközökből vagy MNB által elfogadott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból állhat.
  • A bankok a likviditási tartalékra vonatkozó előírásokat szintén naponta kötelesek megfelelni.

6.Árfolyam-politika

  • Az árfolyam-politika meghatározása a jegybank és a kormány közös feladata.
  • Hazánkban az MNB  és a kormány együtt szabályozza az árfolyamok megállapításának és befolyásolásának rendjét.

7.Váltó viszontleszámolás

  • Viszontleszámítolás: a bank folyamatos működésének biztosítása szükségessé teheti, hogy az általa leszámítolt váltót viszontleszámítoltassa. Az MNB a bank által leszámítolt váltót az esedékesség napja előtt megvásárolja

Jegybank alapvető feladatai:

  • A bank olyan üzleti vállalkozás,mely alapvetően betét- és hitelügyleteket, valamint pénzforgalmi szolgáltatásokat végez.
  • A jegybank tevékenységi köréből kikerül a gazdálkodó szervezetekkel történő kapcsolattartás, számlavezetés. Ez a kereskedelmi bankok feladata.
  • A kétszintű bankrendszer szerkezetéből adódóan a jegybank csak a kereskedelmi bankkal van kapcsolatban.
  • Ugyanakkor belép a jegybank tevékenységi körébe a kereskedelmi bankszektor irányításának feladata. Ezt nevezzük monetáris irányításnak.

A jegybank funkciói:

   1.Készpénzkibocsátás

  • A jegybank névadó funkciója a készpénzkibocsátás,az emisszió.
  • A központi bank feladata a bankjegyek kibocsátása, az érmeverés azonban a kincstár jogosultsága.
  • Azonban az érmeállomány kis mennyisége miatt a „munkamegosztástól” eltekintenek,így a készpénzkibocsátás egészét az MNB funkciói között veszik számon.

   2.A „kormány (állam) bankja” funkció

  • A jegybank vezeti az állami költségvetés számláit,lebonyolítja a fizetéseit.
  • A MÁK megalakulásával a jegybank és az állam számlavezetése módosult.

3.A „bankok bankja” funkció

  • A kétszintű bankrendszerben a kereskedelmi bankokkal tartja közvetlenül a kapcsolatot. Ez a jegybank „végső hitelező” funkciója,ami azt jelenti,hogy a központi bank a kereskedelmi bankok által az ügyfeleknek nyújtott hitelt refinanszírozza,vagyis jegybankhitelt nyújt a kereskedelmi bankok számára.
  • Befolyásolja a kereskedelmi bankok működését.

4.A forint értékállandóságának biztosítása

  • Az MNB-t tekintjük a hazai valuta értékállandósága őrének.
  • A forint értékállandóságának van egy belső és egy külső összetevője.
  • A forint belső stabilitása azt jelenti,hogy az MNB a „hivatalos felelőse” az infláció alakulásának,az inflációellenes küzdelemnek.
  • A külső stabilitás a forint árfolyamának változatlan szinten tartását jelenti,(egységnyi forintért ugyanannyi dollárt,eurót stb. lehessen vásárolni)
  • Reálárfolyam a normálárfolyam és az árszínvonal hányadosaként alakul.
  • A forint normálárfolyamának fel, ill. leértékelése az árfolyam abszolút változását jelenti.
  • Az MNB naponta közzéteszi a forint hivatalos árfolyamait.

5.Külgazdasági feladatok

  • Gyűjti a valuta,deviza és aranykészleteket.
  • Az MNB a devizagazdálkodás központi szerve,feladatait az aktuális devizagazdálkodásról szóló jogszabályok határozzák meg.

6.Gazdaságpolitikai tanácsadó funkció

  • A központi bank köteles az adott ország kormányával együttműködni a gazdaságpolitika kidolgozásában, ill. végrehajtásában.
  • E funkció keretében az MNB véleményezi a kormány gazdaságpolitikáját,konzultációkat folytat a Pénzügyminisztériummal, és együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.(PSZÁF) A jegybank e funkciója a véleményező szerepkörre korlátozódik.
  • További feladatai:
    • Ellátja a nemzetközi pénzügyi szervezetek működéséből adódóan ráháruló feladatokat
    • Kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert
    • Szabályozza a pénzforgalmat
    • Jegybanki információs rendszert működtet
    • Jegybanki ellenőrzést végez

 

Az MNB szervezeti felépítése

  • 1924. május. 24.-én alapították
  • Az MNB „RT” formában működő önálló szerv.(Specialitása,hogy a jegybanki törvény felhatalmazása alapján az „RT”-t nem köteles használni)
  • Az MNB szervezetileg több egységből áll:
  • Egyrészt az RT-re jellemző szervezeti egységekből:közgyűlés,igazgatóság,felügyelőbizottság
  • Másrészt  kizárólag a jegybank felépítéséből adódóan: a jegybanktanácsból

Közgyűlés

Feladatai:

  • Az alapszabály megállapítása és módosítása
  • Az alap és tartaléktőke meghatározása
  • A mérleg-, a vagyon-,és az eredménykimutatás megállapítása
  • Az eredmény felosztása
  • Az igazgatóság választott tagjai és a könyvvizsgálók megválasztása,visszahívása
  • A kiemelt vezetők díjazásának megállapítása

 

Jegybanktanács

Az MNB legfőbb monetáris politikai irányító szerve,amely határoz az MNB éves monetáris politikai irányelveiről,a jegybanki politika eszközeinek módosításáról ideértve az árfolyam-politikai  intézkedéseket is

Igazgatótanács

Feladata,hogy segítse az elnököt munkája ellátásában.

Az igazgatóság az elnökből,az alelnökből választott igazgatósági tagokból áll.

Felügyelőbizottság

  • Az MNB ellenőrző szerve.
  • Az MNB közvetlenül az Országgyűlés alá rendelt szerv.
  • Ez a közvetlen felelősségi viszony erősíti a központi bank függetlenségét.
  • Az Országgyűlés felügyelete abban nyilvánul meg,hogy az MNB elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek ill. bemutatja az MNB éves monetáris politikai irányelveit.
  • Az MNB élén elnök áll,akit a Miniszterelnök javaslatára a Köztársasági elnök nevez ki 6 éves időtartamra, ill. ő is menti fel. Ugyanez az eljárás az MNB alelnökei megválasztásakor is.
  • A bankelnök 6 éves kinevezése azt a célt szolgálja,hogy az MNB a négy éves kormányzati ciklustól függetlenül tevékenykedjen, és a jegybanki irányítás hosszabb távon stabil maradjon.
  • Az MNB részt vesz a kormány gazdaságpolitikai programjának kialakításában.
  • Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.
  • A hitelintézetek alapvető tevékenységét illető felügyeleti engedély csak az MNB-vel egyetértésben adható ki.

 

 

  Címkék:  

Összes hozzászólás: 0
avatar

3.28., Csütörtök